5 TIPP AZ ADÁS ÉS BEFOGADÁS EGYIDEJŰSÉGÉHEZ
Marilyn Bradford minősített
Access Consciousness Facilitátor írása
Korábban azt gondoltam, hogy a hozzájárulás rólam szól,
hogy csináljak vagy adjak valamit, mint például: adtam 100 dollárt a
menhelynek, vagy heti 1 alkalommal házhoz szállítottam az ételt rászorulóknak. Ezek mögött a cselekedetek mögött a felsőbbrendűség energiája volt, úgy, mint:
„Segítek ezeknek az embereknek.” és „Jót teszek a világban”.
Mióta
használom az Access Consciousness eszközeit, úgy találom, hogy a létezik egy
teljesen más és sokkal kiterjesztőbb módja a hozzájárulás energiájában
létezésnek.
Mostanáig
ez az, amit tudok, hogy nekem igaz a hozzájárulással kapcsolatban:
1. A
hozzájárulás magában foglalja a tudatos létezés iránti elköteleződést.
2. A
hozzájárulás megköveteli, hogy a „Mi teremt többet?” kérdésében legyünk.
3. A
hozzájárulás megköveteli a hajlandóságot az egyidejű adásra és befogadásra.
4. A
hozzájárulás magában foglalja a Mi Királyságát az Én Királysága helyett.
5. A
hozzájárulásban nincs bírálat.
Gyakorlati
tanácsok
A közelmúltban a Houston Airporton vártam a repülőt vissza Albuquerque-ba. Ez a hely egyike volt a legzsúfoltabb és kaotikusabb kapuknak, ahonnan rengeteg repülő száll fel ugyanarról a helyről. Észrevettem egy idős guatemalai asszonyt, aki nagyon összezavarodva szorongatta az útlevelét, és a beszálló kártyáját.
A közelmúltban a Houston Airporton vártam a repülőt vissza Albuquerque-ba. Ez a hely egyike volt a legzsúfoltabb és kaotikusabb kapuknak, ahonnan rengeteg repülő száll fel ugyanarról a helyről. Észrevettem egy idős guatemalai asszonyt, aki nagyon összezavarodva szorongatta az útlevelét, és a beszálló kártyáját.
Beszélgetni
kezdtünk, bár ő nem beszélt angolul, én pedig spanyolul. Megcsodáltam a ruháit
– ő készítette a teljes öltözékét. Aggódott, hogy melyik kapuhoz, hová kell
mennie, stb. A férje is csatlakozott hozzá, aki szintén rémült volt. Megnéztem
a jegyüket – ugyanazzal a géppel utaztunk- majd kapcsolatba léptem a kapuhoz
tartozó kísérővel, aki biztosította őket, hogy elkíséri őket a beszálláshoz.
Olyan
hálásak voltak, hogy könnyek szöktek a szemembe. A házaspár legalább 10
emberrel találkozott Albuquerque-ban. Mindenki nagyon boldog volt. Integettek,
és köszönetet mondtak, és (hála az Accessnek), képes voltam teljesen befogadni.
A múltban valami ilyesmit mondtam volna: „Nem probléma. Örülök, hogy
segíthettem.” (felsőbbrendűség) Inkább befogadtam a hálát és a boldogságot,
mint ajándékot.
Azt
vettem észre, hogy bármilyen cselekedetünket különböző energiákkal vihetjük
végbe. Kevésbé számít a tett maga, annál inkább az energia, amiből a cselekedet
jön.
Amikor felsőbbrendűségből cselekszünk
– döntésnélküliséget jelent, és azt a következtetést, hogy mi tudjuk legjobban.
A ténykedésünk és a megnyilvánulásunk az Én Királyságából jön, és a másik ember
nyakába varrjuk.
Amikor a hozzájárulás energiája vagyunk,
nincs több vagy kevesebb, csak az öröm tánca!
Bármikor,
amikor azt gondoljuk, hogy mi tudjuk, mi a legjobb vagy helyes a másik
személynek, nem tiszteljük. Lehet, hogy azt gondoljuk, hogy a mi
hozzájárulásunk az ő jövőjéhez, hogy „tudjuk, mire van szüksége”, de ennek a
hozzáállásnak semmi köze a tudatossághoz. Ez bírálaton és következtetésen
alapul.
Talán
könnyű beleesni a „tudom, hogy másoknak mit kellene csinálni” csapdájába, mert
ebben a valóságban ezt tanították meg „csinálni”.
Mi
lenne, ha a mi lehetséges energiája és a saját magadként létezés meghívás lenne
másoknak, hogy többet válasszanak?
Mi van, ha az igazi hozzájárulás mi
lehetünk mindannyian?
Forrás:http://access-consciousness-blog.com/2015/09/5-tips-to-have-simultaneity-giving-and-receiving/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése