Hogyan tudja a hála megváltoztatni az életed?

Mennyi minden változott nálad az utóbbi években? Az utóbbi hat hónapban? Három hónapban? Az elmúlt héten?

Mi van akkor, ha nem a múltad határoz meg téged?

Legtöbben nagyszerűek vagyunk abban, hogy meghatározzuk a korlátainkat, problémáinkat és ügyeinket. Tudjuk, hogy mi az, ami”rossz” velünk kapcsolatosan, és arra fókuszálunk, hogy megváltoztassuk azt. Amit a többségünk nem tapasztalt meg, hogy valaki támogat bennünket a változásunkban. Elismeri és ünnepli azt.

“A nehézség abban, hogy bíráljuk önmagunkat, és a hibáinkra összpontosítunk, az, hogy ez végül pusztítja az életünket és minket is….”

Hogyha elismerjük magunkat, amit teremtettünk, vagy megváltoztattunk, az majdnem szentségtörésnek tűnik. A legtöbbünknek azt mondták, hogy arrogánsak, nagyképűek és terméketlenek vagyunk. Ez megerősíti azt az elképzelésünket, hogy állandóan bíráljuk magunkat azért,ami rossznak tűnik bennünk. Egy hölgy azt mondta nekem, hogy az anyja állandóan azt ismételgette neki: “Csak azt mondom el, ami rossz benned, hogy tudd, mit kell megváltoztatnod.”

A nehézség abban, hogy bíráljuk önmagunkat, és a hibáinkra összpontosítunk, hogy ez végül pusztítja az életünket és minket is. A bírálat nem engedi, hogy növekedjünk, teremtsünk, a bírálat csak több rosszaságot hoz létre.

Itt egy gyakorlat, amit kipróbálhatsz. Válassz egy darab gyümölcsöt. Beleharaphatsz, vagy választhatod, hogy nem. Fogj egy tollat és papírt, és írj le 5 dolgot, ami rossz ezzel a darab gyümölccsel kapcsolatosan. Ez lehet a színe, vagy a barna foltok, vagy hogy lehetne jobb az íze. Hogy érzed magad, miután leírtál öt “rossz” dolgot. Mi a nézőpontod erről a gyümölcsről? Milyen érzésed van ezzel kapcsolatosan-kiterjesztő vagy összehúzó? Most várj egy pillanatot, és pusztíts el, tedd nem teremtetté minden ítéletedet, elvárásodat, elkülönülésedet, kivetítésedet, bírálatodat ezzel a gyümölccsel kapcsolatosan. (Csak kérd, hogy ez megtörténjen.)

Mi a helyes magaddal kapcsolatosan, amit nem fogadsz el?

Sétálj egyet, ha lehet, menj ki, vegyél egy mély lélegzetet. Most gyere vissza egy gyümölccsel. Ezúttal öt  olyan dolgot írj le, amiért hálás vagy a gyümölcsnek. Legyen időd valóban megnézni a színét, ízlelni az ízét, megállapítani, milyen hozzájárulás lehet a testednek. Írj le  öt pozitív dolgot a gyümölccsel kapcsolatosan. Mit veszel észre? Kiterjedtebbnek érzed magad? Mit mond ez a gyakorlat neked arról, hogy mi történik, ha arra fókuszálsz, hogy mi a “rossz” veled? Hajlandó vagy megváltoztatni a fókuszodat?

Ez nem arról szól, hogy elferdítsünk dolgokat, vagy hogy azt tettessük, hogy a dolog nem is létezik – hanem arról, hogy megváltoztassuk a probléma vadászatunkat arra, hogy elismerjük azt, ami előrevisz és jó. Van egy nagyon hatékony Access Consciousness eszköz, ami azt kérdezi: “Mi a helyes magaddal kapcsolatosan, amit nem veszel észre?” Nap közben kérdezgesd ezt magadtól! Mit eredményezhet ez?

Ahogy feladjuk azt, hogy csak a rosszat látjuk meg önmagunkban, azt is feladjuk, hogy csak a múltunkra fókuszálunk.

Mi lenne, ha nem a múltad határozna meg téged?

Mi lenne, ha nem a múltad határozna meg téged? Ha arra az időre fókuszálsz, amikor durva és gonosz voltál valakivel, tudsz előrehaladni? Tedd jóvá, ha szükséges és válassz mást. Mikor kedves vagy valakivel (és ebbe te is beletartozol) ismerd el! Maga az  elismerés  létrehozhatja, hogy még többet válasszunk ebből az energiából.

Gyakran van az, hogy megtaláljuk azt, amit keresünk. Ha azt keresed, mi a rossz benned , akkor ezt találod meg. Ha azt keresed, mi a jó benned, mi az, amit már megváltoztattál, még több ilyet találsz!

Egy dolgot érdemes megjegyezni: általában, miután megváltozott az életünkben, gyakran elfeledjük mi volt előtte, és nem ismerjük el magunkat. Ha erős körömrágó voltál, és abbahagytad ezt, az, hogy már nem rágod a körmöd, teljesen természetes, és benne sincs már az univerzumodban a körömrágás! Kérj meg valakit, aki igazán törődik veled,és kérd meg, hogy jelezze, ha bármilyen változást észlel rajtad.

Van rá esély, hogy sokkal tisztábban fogják látni, mint ahogy te!

Azzal, hogy elismered azokat a változásokat, amelyeket létrehoztál, egy sokkal kiterjedtebb, örömtelibb életet teremtesz, és nem foglalkozol azzal, hogy mi a “rossz” benned.

Ez valami olyasmi, ami hozzájárulás lehet az életedhez?

“Azzal, hogy elismered azokat a változásokat, amelyeket létrehoztál, egy sokkal kiterjedtebb, örömtelibb életet teremtesz.”

Az eredeti cikk angolul:  http://access-consciousness-blog.com/2015/04/how-gratitude-can-change-your-life/

Az engedély csapda

                                                  

                                                        AZ ENGEDÉLY -CSAPDA

Tanítottak Téged arra, hogy mások jóváhagyását, engedélyét keresd?
Érezted valaha azt, hogy nem lehetsz „jó” anélkül, hogy egy külső forrás rá ne bólintana?
Ez az engedély-csapda, és azt látom, hogy rengeteg csodálatos lény életét korlátozza vagy rombolja, aki nem tudja, hogy pusztán azzal, hogy önmaga, a legnagyobb ajándék, amit a világnak adhat!
Az engedélyre várakozás azon az elképzelésen alapul, hogy valaki más ítéletének van értéke arról, hogy milyennek kellene lennünk, mit kellene tennünk, vagy hogyan kellene kinéznünk. Miért gondolod, hogy ennek lenne értéke? Milyen messzire kell mennünk attól, ami igaz számunkra, ahhoz, hogy valaki más ítéletét nagyobbá tegyük a miénknél? Sokan azért keresik a jóváhagyást, hogy beilleszkedjenek, vagy csak azért, mert senki nem mondta nekik, hogy lehet másképp is.
Van egy barátom, aki gyerekkorától kezdve túlsúlyos volt. Mesélt arról, hogy a jóváhagyásra várakozást mások kihívására vagy tesztelésére használta. Tetszek neked a méreteim ellenére? Leszel a barátom annak ellenére, hogy mennyire rosszul nézek ki? Vegyük észre, hogy már eleve ott volt egy ítélet, hogy valami baj van vele és a testével. Ahogy kezdte elhagyni önmaga és a teste bírálatait, minden erőfeszítés nélkül elkezdte leadni a felesleges kilóit. Valójában a jóváhagyás keresése mögötti ítélet tartotta fenn a súlyát. Az engedélyre várakozás egy másik célja, hogy a „jó kislánynak/jó kisfiúnak” tekintsenek bennünket. Ez gyakran kisgyermekkorban alakul ki, amikor a gyerekek még érzékenyek a szülők megjegyzéseire, követeléseire vagy akár büntetéseire. Eldöntötted valaha, hogy a túlélés egyetlen módja, ha „jó” vagy? Vagy talán, hogy sok bajtól megmenthet, és jutalmat kapsz érte? Legtöbben azért választottuk ezt, mert úgy tűnt, ez a legkönnyebb és legokosabb dolog, amit tehetünk. És akkor lehet, hogy így is volt. A nehézséget az okozza abban, ha a jóváhagyás elnyerésére hangoljuk magunkat, hogy elvesztjük az ösvényét annak, akik valójában vagyunk, és azt is megkívánja, hogy a kereső valami olyanná zsugorítsa össze és torzítsa el magát, ami nem ő. Ami gyermekként jó stratégia volt, most már lehet, hogy nem az!
Az engedélyre várakozás arról szól, hogy nem tudjuk, hogy értékesek vagyunk, hacsak másvalaki nem mondja. Az is hozzátartozik, hogy egy önkényes szabvány alapján méred magad, és ennek még talán a tudatában sem vagy. Az igazság az, hogy az egyetlen személy, aki engedélyt adhat neked, te magad vagy! Te vagy az egyetlen, aki tudhatja, hogy aki vagy, amit teszel vagy mondasz, működik-e neked, és egybevág-e azzal, aki szeretnél lenni.
A jóváhagyás keresése nagy szokás, de könnyebb kiszállni belőle, mint gondolnád.
Amit akár azonnal megtehetsz, hogy felteszed a: „Milyennek szeretném teremteni az életemet és létezésemet?” kérdést a: „Kinek a jóváhagyására várok most?” helyett. Ha elkezdesz
rálátni, hogy mit szeretnél teremteni, és lépéseket is teszel az irányába, kiléphetsz a jóváhagyás-keresés csapdájából.
Egy figyelmeztetés: lehetnek olyan emberek az életedben, akik az engedélyeikkel kontrolláltak téged. Ahogy elkezdesz szétkapcsolódni tőlük, érkezhet feléd nyomás, hogy térj vissza a régi viselkedéshez. Néhány kérdés, amit ilyenkor feltehetsz: Valóban szükségem van ennek a személynek az engedélyére? Mi az értéke annak, hogy hatalmasabbá, nagyszerűbbé teszem őt magamnál? Mennyivel lenne örömtelibb az, hogy önmagam vagyok, mint, hogy valaki olyanná formálom magam, akinek valaki más szeretne?
Egy másik nagyszerű eszköze az Access Consciousness-nek, amit használhatsz, ha valakinek a jóváhagyását keresed, az „Érdekes Nézőpont”. Ez segít kiszedni téged az ítéletből, amikor engedélyre vársz. Ha nem teszed jelentőségteljessé a magatartást, sokkal könnyebb változtatni, és valami mást választani. Tehát, ha abban találod magad, hogy vársz valakinek a jóváhagyására, csak mondd ezt: „Az egy érdekes nézőpont, hogy Mária jóváhagyására várok. Mi mást is választhatok most?”
Van valami, ami úgy néz ki, mint a jóváhagyás, de valójában nem az, és ez az elismerés.
Az elismerés az, amikor kijelentjük, ami van, ahelyett, hogy ítéletet alkotnánk róla. Amikor valaki elismeri, ami van, azt el- és befogadhatod, és a dolgok elkezdenek javulni. Ha a jóváhagyásra várakozás teréből tekintesz ki, mindig meg kell ítélned, hogy megkaptad vagy sem. A jóváhagyás keresésének vagy éppen adásának mindig van egyfajta töltése vagy energetikai hibája, mivel azon a hazugságon nyugszik, hogy az alapjául szolgáló ítélet igaz. Az elismerésnek nincsen rejtett időzítése. Az elismerés csak megállapítja, ami van.
Az engedélyre várakozásból való kilépés nagyszerű módja annak, hogy elkezdj magadról többet megtudni, és olyan életet alkotni, amire valójában vágysz. Arról is szól, hogy azzá az ajándékká válj, aki a világnak lehetsz. A világnak nincs szüksége még egy olyan lényre, aki elnyomja magát, hogy Józsinak, anyunak vagy apunak okozzon örömet, hanem a kivételes TE kellesz neki!

Írta: Gary M . Douglas



Fordította: Szecskó Emese
Forrás: http://garymdouglas.com/the-approval-trap

5 TIPP AZ ADÁS ÉS BEFOGADÁS EGYIDEJŰSÉGÉHEZ

Marilyn Bradford minősített Access Consciousness Facilitátor írása 

fordította: Habalin Csilla

Korábban azt gondoltam, hogy a hozzájárulás rólam szól, hogy csináljak vagy adjak valamit, mint például: adtam 100 dollárt a menhelynek, vagy heti 1 alkalommal házhoz szállítottam az ételt rászorulóknak.  Ezek mögött a cselekedetek mögött  a felsőbbrendűség energiája volt, úgy, mint: „Segítek ezeknek az embereknek.” és „Jót teszek a világban”.

Mióta használom az Access Consciousness eszközeit, úgy találom, hogy a létezik egy teljesen más és sokkal kiterjesztőbb módja a hozzájárulás energiájában létezésnek.

Mostanáig ez az, amit tudok, hogy nekem igaz a hozzájárulással kapcsolatban:

1. A hozzájárulás magában foglalja a tudatos létezés iránti elköteleződést.

2. A hozzájárulás megköveteli, hogy a „Mi teremt többet?” kérdésében legyünk.

3. A hozzájárulás megköveteli a hajlandóságot az egyidejű adásra és befogadásra.

4. A hozzájárulás magában foglalja a Mi Királyságát az Én Királysága helyett.

5. A hozzájárulásban nincs bírálat.

Gyakorlati tanácsok
A közelmúltban a Houston Airporton vártam a repülőt vissza Albuquerque-ba. Ez a hely egyike volt a legzsúfoltabb és kaotikusabb kapuknak, ahonnan rengeteg repülő száll fel ugyanarról a helyről. Észrevettem egy idős guatemalai asszonyt, aki nagyon összezavarodva szorongatta az útlevelét, és a beszálló kártyáját.

Beszélgetni kezdtünk, bár ő nem beszélt angolul, én pedig spanyolul. Megcsodáltam a ruháit – ő készítette a teljes öltözékét. Aggódott, hogy melyik kapuhoz, hová kell mennie, stb. A férje is csatlakozott hozzá, aki szintén rémült volt. Megnéztem a jegyüket – ugyanazzal a géppel utaztunk- majd kapcsolatba léptem a kapuhoz tartozó kísérővel, aki biztosította őket, hogy elkíséri őket a beszálláshoz.

Olyan hálásak voltak, hogy könnyek szöktek a szemembe. A házaspár legalább 10 emberrel találkozott Albuquerque-ban. Mindenki nagyon boldog volt. Integettek, és köszönetet mondtak, és (hála az Accessnek), képes voltam teljesen befogadni. A múltban valami ilyesmit mondtam volna: „Nem probléma. Örülök, hogy segíthettem.” (felsőbbrendűség) Inkább befogadtam a hálát és a boldogságot, mint ajándékot.

Azt vettem észre, hogy bármilyen cselekedetünket különböző energiákkal vihetjük végbe. Kevésbé számít a tett maga, annál inkább az energia, amiből a cselekedet jön.

Amikor felsőbbrendűségből cselekszünk – döntésnélküliséget jelent, és azt a következtetést, hogy mi tudjuk legjobban. A ténykedésünk és a megnyilvánulásunk az Én Királyságából jön, és a másik ember nyakába varrjuk.  

Amikor a hozzájárulás energiája vagyunk, nincs több vagy kevesebb, csak az öröm tánca!

Bármikor, amikor azt gondoljuk, hogy mi tudjuk, mi a legjobb vagy helyes a másik személynek, nem tiszteljük. Lehet, hogy azt gondoljuk, hogy a mi hozzájárulásunk az ő jövőjéhez, hogy „tudjuk, mire van szüksége”, de ennek a hozzáállásnak semmi köze a tudatossághoz. Ez bírálaton és következtetésen alapul.

Talán könnyű beleesni a „tudom, hogy másoknak mit kellene csinálni” csapdájába, mert ebben a valóságban ezt tanították meg „csinálni”.

Mi lenne, ha a mi lehetséges energiája és a saját magadként létezés meghívás lenne másoknak, hogy többet válasszanak?

Mi van, ha az igazi hozzájárulás mi lehetünk mindannyian?  

Forrás:http://access-consciousness-blog.com/2015/09/5-tips-to-have-simultaneity-giving-and-receiving/

6 dolog a randizásról, amit szeretnének a férfiak, ha tudnának a nők.

Írta: Gary Douglas

Gyorsan változó világunkban eléggé összezavaró férfinak lenni, a randizás világa pedig még ennél is zavarba ejtőbb. A férfiaknak állítólag erősnek és mégis érzékenynek kell lenniük, megjavítani a dolgokat ugyanakkor képesnek kell lenni megosztani az érzelmeiket, anélkül, hogy ez bármilyen nehézséget okozna nekik. A legtöbb férfi ott veszik el, ha az kerül előtérbe, hogy mit akar a nő, vagy, hogyan legyen ő az, akit a nő akar, anélkül, hogy teljesen elveszítené önmagát a folyamatban.
Az idő nagy részében nem épp a legfényesebb elmék vagyunk, és amikor elérkezik a találka, akár még a nőktől is káprázatosabbak, romantikusabbak, elveszettebbek, és megfontoltabbak, óvatosabbak is lehetünk.
Szóval mik azok a dolgok, amiket szeretnének a férfiak, hogy a nők tudjanak a randizásról?
Itt van 6 dolog, ami bepillantást enged a témába:

1. A férfiaknak kevesebb fogalmuk van a dolgokról, mint neked.
A férfiakon van a nyomás, hogy megtegyék az első lépést, hogy úgy tűnjön, tudatosan cselekednek, és, hogy átvegyék az irányítást. De a férfiaknak körülbelül annyi (ha néha nem több) bajuk van azzal, mint neked, hogy kik is ők valójában, és mit mondjanak vagy tegyenek. Arra lettek tanítva, hogy bármit is akarnak, az valahogyan mindig rosszul sül el.

2. A legtöbb férfi nem érti a nőket.
Egyáltalán. A férfiak nem beszélik és nem hallják a nők nyelvét, és gondolatolvasásban sem jeleskednek. Hatalmas megkönnyebbülést jelent olyan nővel randizni, aki hajlandó nyíltan beszélni arról, mit akar. Ne félj attól, hogy elmondd a barátodnak, hogy hová akarsz menni, mit akarsz csinálni, vagy, hogyan szeretnéd, hogy törődjön veled.

3. A férfiak tele vannak bizonytalansággal és sokkal érzékenyebbek a nőknél.
De az nem engedélyezett, hogy ezt kimutassák. A férfiakat arra nevelték, hogy erősnek kell lenniük, és mindenre kell, hogy legyen válaszuk, másképp nem is létezhetnek. Amikor egy nő pontosan azért a férfiért hálás, aki ő valójában, és nem várja el vagy vetíti ki, hogy máshogy kellene a dolgokat kezelnie, mint ahogy arra éppen akkor képes, könnyebb lesz ellazulnia és leengedni a falait.

4. A férfiak másképp működnek.
Nem könnyen nyílnak meg. Szeretnek egyedül lenni. Szeretnek együtt lenni, időt tölteni a férfi barátaikkal, amikor kikapcsolhatnak. Ha olyan nővel randizik a férfi, aki hajlandó megengedni neki, hogy az legyen, aki, és hajlandó megengedni neki, hogy azt tegye, amit és amikor tennie kell, ez még izgatottabbá teszi a férfit a nővel töltött idővel kapcsolatban.

5. A férfiak bizonytalanok abban, hogyan bánjanak a nővel.
Kinyisd neki az ajtót, vagy feminista, és bajba kerülsz, ha túl sok mindent teszel? Ha randizol, segítsd ki a férfit. Mondd el neki, hogyan szeretnéd, hogy törődjön veled. Ha nem hajlandó ezt megtenni,nem ő a neked való srác.

6. Te irányítasz.
Ezt tudjuk. Te is tudod. De a hősöd leszünk, ha azt kéred. Amikor egy nő azt kérdezi: „Szépfiú, megtennéd ezt vagy azt nekem?” – ekkor tudja egy férfi, hogy most férfinak kell lennie. A férfiak szeretik megjavítani a dolgokat vagy a megmentésedre sietni, főleg, ha tudják, hogy hálás leszel nekik (és hálás alatt gyakran a szexet értik!).
A férfiak igen egyszerű teremtmények, akik igen csak összezavarodtak a világban betöltött szerepükben.
Nincs szükségük sok mindenre. Egy nő, aki hajlandó hálás lenni a férfinak, hajlandó szexelni vele, és hajlandó neki megengedni, hogy tegyen, amit akar, nagymértékben megalapozza a jó kapcsolatot. Ha mindezt megadod a férfinak, azt kérhetsz tőle, amit csak akarsz, és meg fogja tenni.

A szerzőről:
Gary Douglas best-seller író, pszichológus és nemzetközi szinten keresett szónok, aki arra inspirálja az embereket, hogy meglássák a különböző lehetőségeiket. Arra ösztönzi az embereket, hogy tudják, ők a forrásai annak, hogy megteremtsék a változást, amire vágynak, és olyan életet teremtsenek, amik túlmennek a népszerű hitrendszerek és kondicionálások korlátain. Gary 25 éve egy olyan transzformációs eszköztár úttörője, ami életeket változtat meg, és ami Access Consciousness® -ként ismert. Munkássága már 170 országot elért, világszerte 2000 minősített facilitátorral. Ezek az eszközök egyszerűen, de hatékonyan, mindenféle korú és hátterű embert hozzásegítenek ahhoz, hogy az őket visszatartó korlátokat lebontva teljes életet éljenek.

Forrás:
http://dailyurbanista.com/…/…/24/things-men-wish-women-knew/
Fordította: Szecskó Emese